Mentovics Éva: Jézus születése
Ez is olyan december volt,
mint már oly sok idáig.
Ám az égen csillag gyulladt,
s vezetett egy kis házig.
Alászállott néhány angyal,
s így szólott a pásztorhoz:
- Kövesd azt a fényes csóvát,
elvezet egy jászolhoz!
Ott született meg a kisded,
induljatok hozzája!
Ő lesz majd a Megváltótok,
eljön Isten országa.
Szikrázott az apró csillag,
világolt a fényesség,
beragyogta sugarával
a keleti szép estét.
Napkeleti bölcs királyok
rögtön tudták: ez a jel.
- Megszületett Isten fia,
induljuk hát, útra fel!
Fénysugárral jelzett úton
ballagtak a királyok,
vitték a sok ajándékot
Isten apró fiának.
Betlehemi csendes éjen
istállóhoz visz a jel.
Anyja ölén szunnyad Jézus,
kit majd zsoltár énekel.
Leborul a jászol elé
mind a három bölcs király.
Imádja a kicsiny Jézust
Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
- Tömjén, mirha, aranytallér…
fogadd kedves Jézusunk!
Ezen földi javainkkal
nagyságodnak hódolunk.
Vezess minket, légy királyunk,
emeld fel a népedet,
hisz legtöbbjük remény nélkül,
koldussorban kéreget.
Te születtél Megváltónak,
irányítsd a mi népünk!
Azt írta a jövendölés:
sokat teszel miértünk.
Remény éledt minden szívben
ezen a szent éjjelen.
Megszületett a Megváltónk,
hogy életünk szép legyen.
Angyalkórus dala csendül,
minden házban gyertya ég.
Születése éjszakáján
csillagfényes lett az ég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése