2012. január 23., hétfő

Február


Február:

Böjtelő hava – Télutó – Jégbontó hava

Időjósló:

- Ha rajlik a muslica februárban
Lesz még zimankó márciusban

- Gyertyaszentelőkor:
Ha a medve szép időt lát,
tovább folytatja az álmát.
De ha hideg, csúf az idő,
akkor már a tavasz megjő.

- Gyertyaszentelő melege,
Sok hó és jég előjele.
Gyertyaszentelő hidege,
Kora tavasznak hírnöke.

- Gyertyaszentelőn ha havaz,
nem messze van már a tavasz,
De ha fénylik, drágaságot rémlik.

- Ha Dorottya szorítja,
Julianna tágítja.

- Ha házasodnak a verebek Bálintkor,
Készülődhetsz a tavaszra bármikor.

- Julianna megrázta a dunnáját
vagy
Julianna kitette a dunnáját,s az kiszakadt. – Mivel ekkor gyakran havazik.

- Ha Juliska fésülködik,
A tavasz már közeledik.

- Zsuzsanna, megszólal a pacsirta.

- Mátyás, Gergely két rossz ember. – e napokon nagy hidegek szoktak lenni.

- Mátyás, szűre ujjából
ereszti ki a tavaszt.

- Mátyás ront, ha talál (jeget)
Ha nem talál, csinál.

- Ha Mátyásnak könnye csordul,
könnyen ecet lesz a borbul.
- Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.

Kányádi Sándor: A jámbor medve

Februárban föl szokott
ébredni a medve,
s elindul a barlangból,
lassan lépegetve.

Úgy lépeget, mint aki
nincs mezítláb szokva,
s karjaival kalimpál,
folyton kapaszkodva.

Nem is csoda, szegénynek
érzékeny a talpa,
kivékonyult, télen át
álmában is nyalta.

Álmos is meg gyönge is
ilyenkor a medve.
Lézeng, cselleng egy kicsit,
ha volna mit, enne.

De csak azért jön elő,
lássa, mi a dolga.
Ha süt a nap, visszamegy,
mert a nap csalóka,

hátra még az igazi
zimankós hadd-el-hadd,
hátra még a tél java:
kíméljük a talpat.

Ha pedig az idő zord,
künn marad a medve.
Itt a tavasz, amire
visszaszenderedne.

Legénykedik csak a tél,
mutatja hatalmát,
holott nyílni készülnek
a rügyek s a barkák.

Mondókák

Zsófi, Zsiga, Zsuzsika,
Zendül a víg muzsika,
Zsiga Zsófit táncoltatja,
Zsuzsikát is megforgatja.

Ide babám egy kis táncra,
Rogyózzék a csizmám szára!

Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!

Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!

Vidor Miklós : Bolond-bál

Bolond - bálban jártam az este,
a szamárral táncolt a kecske.
Három majom húzta a nótát,
vasvillával ettek szamócát.

Be is csípett egy-két legényke,
lisztes-zsákot húztak a pékre,
hordón lovagolt egy bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elől iszkolt a róka,
fején árvalányhaj paróka,
víg paprikajancsi dobolt rám!
Ilyen volt a híres bolond-bál!

Jankovich Ferenc:
Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk...

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt biz egy sziporka sem...
Holott kezdett már esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!
Se fánk – se fánk...

Január


Január – Boldogasszony – Télhó – Fergeteg hava

Időjósló:

Januárt ha eső veri,
Kamra, erszény megszenvedi.

Ha újév napja világos,
a termés nem lesz hiányos.

Ha vízkereszt vizet ereszt,
a tél soká ki nem ereszt.

Ha megfénylik a vízkereszt,
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kolbász és a gerezd
Öregektől tudom ezt.

Piroska napján, ha fagy,
Negyven napig el nem hagy.

Ha Ágnes hideg,
engesztel Vince,
hogy teljék a pince.

Szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
Ha ködös, lesz hadakozás.
Ha szeles, embernek sírt ás,
Hogyha esős nedves,
A kenyér lesz nagyon kedves.

Pál fordulta hogyha tiszta,
bőven terem mező, puszta.

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll,
Ha Pál fordul köddel,
ember/Jószág hullik döggel. – A régi regula arról szól, hogy ha Pál napján és környékén ködös az idő, akkor gyakoriak lesznek a fertőző betegségek. Manapság is az influenzás időszak kezdete ez.

Gazdag Erzsi: Január  


Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.
Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.

Sarkady Sándor:
Újévi köszöntő

Komámuram bújjék be!
Mi jót hozott újévre?
Komatálat, bablencsét,
Kívánok jó szerencsét.

Cifra csizmát, cifra szűrt,
Teli pincét, teli csűrt,
Fehér cipót, piros bort,
Decemberi disznótort.

Rámás csizmát, kalapot
Tizenhárom malacot
Ezer tyúkot, búbosat
Egy bukszát, de púposat.

Almát, körtét, potyogóst
Libát, kacsát, totyogóst
Lova járjon csikóval
Borát mérje akóval.

Bokrosodjék kalásza
Gangosodjék a háza
Százesztendős korában
Tűz égjen a pipába.

Juhász Gyula: Vízkeresztre

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.
Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen...

Köszöntő — dal
előadó
Madárdal Zenekar


Nyugodalom védelmezze, befedezze csendes életedet!
Bú, siralom fel ne bontsa, meg ne rontsa soha kedvedet!
Hordozód, fedeződ csak a szerencse legyen,
Mégpedig az is a legjobb szárnyára vegyen!
Adjon Isten minden jókat! Jó szerencsét, áldást sokat!
Holtod után, szentek útján mennyekbe vigyen!

Csukás István: Január lekocog a lépcsőn

Január lekocog a lépcsőn,
hóval teríti a vedlett falakat,
itt-ott kibukkan kutyafej, gyerekorr,
ahol a kabátja elszakadt.
.
Vigyázva lépkedek a hóesésben,
meg-megcsúszó sarokkal a Dunáig,
fehér lett üstököm, s a hátamon
habzó angyalszárny világít.
.
Lábammal írom most a verset,
e séta lesz most a költemény,
bár összevissza ritmusban lépeget,
de azért van benne zene és remény,
.
hogy lábtörés nélkül elérek a célig,
s mint vérbeli utazó, nem nézek hátra,
válluk vonogatva elmaradnak a fák,
sarkcsillagként pislog egy félszemű lámpa.
.
Kisandítok a hó alól, a tél alól,
sirály sípol, beérkező vonat dudál,
kemény sarokkal hersegve csúszkál
s a jégbe monogramokat vés február!

Húsvéti képek png


A húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.


A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.






















Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...